8 ℃ Emlékezetfrissítés
A történelem az időben segít tájékozódni. Ám ehhez „segédigékre”, s néha olyan térképre van szükségünk, amelyen nem rajzolják át emberöltőnként a hegyek csúcsait és a folyók kanyarulatait.
Az évfordulók, ünnepek arra is jók, hogy az emberi emlékezet által kerekre csiszolt emléknyomokat felfrissítve, a valódi történést felidézve keressük a lényeget. Ha kell segédigékkel, ha kell, eredeti térképpel, hogy az legyen az emlékezés, az ünnep: ami valójában.
Mert az évek során az ünnepi szavak óhatatlanul elvesztik eredeti jelentésüket, szürkévé válnak. Az ünnepi megemlékezések az idők folyamán rutinszerűek lesznek és nem hatnak sem az érzelmekre, sem az értelemre. Az ember ősi szertartási igénye azonban valami módon mégis kielégülést követel. Ahogy örömeinkkel nem lehetünk egyedül, úgy ünnepeinken sem élhetünk behúzódva, egymástól elszigetelve.
Napjainkban úgy tűnik, bizonytalanok vagyunk néhány évforduló, ünnep megítélésével. Május elsején a chicagói munkásokra ismét emlékezni kellene. Azokra a munkásokra, akik emberibb munkakörülményekért, rövidebb munkanapért tüntettek. Az ünnep kapcsán fel kéne idézni a május elsejére vonatkozó fogalmakat, mint a „véres májust”, a „szabad májust”. Már csak azért is, hogy az időben tájékozódni tudjunk.
Talán nem ártana hangsúlyozni újból, legalább ilyenkor, hogy a munka, az alkotás tartja fönn a népeket, nemzeteket.
Talán ki kellene mondani, akár épp’ május elseje kapcsán: veszélybe került a munka, a tisztességes megélhetés mifelénk. Mindig és mindenhol ünnepelni kellene május elsején. Békésen, közösen, végre egymásért.
(1991/5-6)
-rója-
| Cikk nyomtatása
Megosztás
