8 ℃ Lesz-e bordélyház?
Magyarországon elsőként írt kandidátusi disszertációt Merényi Kálmán, a szegedi József Attila Tudományegyetem docense a nemi erőszakról. A szakmai érdeklődés miatt a tudományos dolgozat könyv alakjában is megjelent.
Merényi Kálmán a büntetőjogi tanszéken kriminológiával foglalkozik, az erőszakos jellegű bűncselekményeket kutatja.
– Miért emelte tudományos szintre a nemi erőszak elkövetőinek vizsgálatát?
– Az állampolgárok három bűncselekményt ítélnek el a legjobban: az emberölést, a nemi erőszakot és a rablást. Az ellenszenvlistán második helyezett nemi erőszak egy egész életre kiható traumát okozhat. Rendkívül elszaporodott e bűncselekmények száma is: 1964-65-ben évente 875, 1985-ben már 1011 személyt ítéltek el erőszakos nemi cselekményért. Összehasonlítást nehéz tenni más országokkal, hiszen az eltérő társadalmi berendezkedés miatt is másképp ítélik meg a szexuális bűntettet.
– Kérem, tisztázza a fogalmakat, mi tartozik e bűncselekményi körbe?
– Az erőszakos nemi közösülés, a szemérem elleni erőszak és a természetelleni fajtalanság. A törvény kizárja, hogy a nő erőszakos nemi közösülést kövessen el, de a másik két bűnözési formának azonban a gyengébb nem is a részese. Hozzáteszem, a tizenkét éven aluliakkal elkövetett bármilyen cselekmény erőszakosnak minősül, mert a törvény a gyerekeket védekezésre képtelennek tekinti.
– A műfaji sokszínűségen belül Ön melyiket tartja a társadalomra legveszélyesebbnek?
– Legjellemzőbb az erőszakos nemi közösülés, rendkívül sok az úgynevezett partiba dobás, amikor több férfi követ el egy nőn erőszakot. De gyakran előfordul, amikor nevelt, vagy édeslánya sérelmére követ el az apa bűncselekményt.
– Mi az oka, hogy egyre duzzad a nemi erőszakosok száma?
– Az erkölcsi nevelés, a megfelelő partnerkapcsolat hiánya, az érzelmi sivárság, alkoholizmus… ismert tényezők ezek. De a sértettek is közrejátszanak magatartásukkal az „esetek” létrejöttében. Mire gondolok? Gyakran házibulival kezdődik az ismerkedés, nők férfiakat hívnak fel a lakásukra, belemennek a pettingbe, de a folytatás már nem olyan, ahogy ők elképzelték. A nemi erőszak nagy része nem kerül nyilvánosságra. Baranya megyei felmérés szerint csak tíz százalék jut a hatóság tudomására. Ennél a bűnesetnél a legnagyobb a rejtve maradás.
– Ezt mivel magyarázza?
– Szégyellik a nők az esetet, ezért nem tesznek feljelentést. Ezen kívül a bizonyítás megalázó, olykor kilátástalan. Gyakran azért sem fordulnak a rendőrséghez, mert kedvezőtlen a nyomozó hatóság munkájáról szerzett tapasztalat.
– Az utóbbit most hallom először. Félnek a nők a rendőröktől?
– Ha nincs tanú, hosszadalmas és bonyolult az eljárás. Nem hisznek a sértettnek, no meg sokszor alaptalan is a feljelentés. Az erőszakos nemi közösülés, a szemérem elleni erőszak alapesetei csak magánindítványra üldözhető.
– Szakmai vita alapja, a férfi egyedül képes-e az erőszakra? Ön milyen következtetésre jutott?
– Ha nincs a nő és a férfi között nagy súly- és erőkülönbség, ha a férfi nem használ veszélyes eszközt, vagy fegyvert, a nő erősen és kitartóan ellenáll, akkor az esetek túlnyomó többségében lehetetlen a bűncselekményt befejezni.
– Milyen életkorúak általában a tettesek?
– A dolog természeténél fogva a nemi erőszak a fiatalokra jellemző. Az általam vizsgált mintában, 91 százalékban negyven éven aluli férfi volt az elítélt. Kilenc százalék idősebb, csaknem kizárólag 12 éven aluli édes-vagy nevelt lányával folytatott nemi kapcsolatot. Néhány jellemző, beszédes adat. A nemi erőszakért elítélteknek a fele követett már megelőzőleg el valamilyen más erőszakos bűncselekményt. Huszonnégy személy korábban már harminc alkalommal nemi erőszak miatt állt a bíróság előtt. Bizonyos öröklött hajlam is felfedezhető ennél a bűncselekménynél, amit a körülmények, társadalmi hatások erősítenek.
– Speciális terület az azonos neműek közötti fajtalanság. Vizsgálta-e a homoszexuálisok bűneseteit?
– Igen, és meglepő felfedezésekre jutottam. A nők között legalább olyan mértékű a homoszexualitás, mint a férfiaknál, csak náluk kevésbé feltűnő és bizonyítható. A nők nem annyira durvák és agresszívak. Ám érdekes és mélyreható elemzést igényel, hogy például a börtönben a nők között milyen komoly „szerelem” szövődik. Többségénél csak az egyik fél számára, de egész életre szóló „szerelmet” jelentő kapcsolat keletkezik. Ezek a nők a „szerelmükért” hajlandóak mindenről lemondani, elvetemültebbek, mint a homoszexuális férfiak. Előfordult, hogy a féltékenység miatt öltek is. Az orvostudomány mai állása szerint, ezek a hajlamok örökletes betegségnek tekinthetők. Bizonyos zárt, mesterséges környezetben – börtön, kollégium –, a hajlam jobban kifejlődhet. Az NSZK-ban érdekes kísérletet végeztek. Az agy hipotalamuszában műtéttel korrigálták, enyhítették a homoszexuális hajlamot, de átütő sikert nem értek el. A hatályos jogszabályok szerint az azonos neműek között a szexuális cselekményeket csak akkor büntetik, ha az erőszakkal történik, illetve a 18 éven aluliakat a felnőttek megrontják.
– Amikor a nemi erőszakról tart előadást, nemegyszer a szakemberek is elpirulnak az esetek részletezésénél. Nem kérem, hogy mesélje el a cselekményeket, amelyeken a jóérzésű olvasóközönség megbotránkozna. De arra kíváncsi vagyok, mi teszi hátborzongatóvá a történeteket?
– A kegyetlenség, az aljasság és a kiszolgáltatottság. Nagyon sok alkalommal tíznél több férfi követ el egy nőn nemi erőszakot. Volt olyan eset is, amikor terhes nőn hajtották végre a cselekményt. Figyelemre méltó, hogy 65-70 éves idős asszonyokat is nagy számban megerőszakolnak. Előfordult, hogy a fiatalkorú testvérpárt kényszerítették, hogy nővérével közösüljön. Minden képzeletet felülmúl az embertelenség. A tettesek nem a szexuális kielégületlenség, hanem az agresszivitásuk miatt követik el a bűncselekményeket.
– Milyen sérüléseket szenvednek a sértettek?
– A nemi erőszak közel egyharmada könnyű, vagy súlyos testi sértést eredményez. Nem egy esetben több hetes, vagy hónapos ideggyógyászati kezelést igényelnek. Azon túl pedig nem lehet felmérni, hogy egy életre szólóan megmaradnak-e a lelki betegségek.
– Milyen módon lehet többet tenni a megelőzésért?
Csak az erkölcsi nevelés erősítésével, a szexuális kultúra javításával, az alkalmazkodó képesség növelésével és az alkoholizmus visszaszorításával lehet változtatni a helyzeten. Felmerül a nyilvánosház visszaállításának gondolata is. A legfőbb ügyész helyettese beszélt egy tudományos előadáson arról, megfontolandó a prostitúció legalizálása. Ő ugyan ezt higéniai szempontokkal, a nemi betegségek, főleg az AIDS elleni hatékonyabb megelőzéssel indokolta. Tapasztalati tény, a bűnözésnek átvitt értelemben is a prostitúció a melegágya. A bűnöző csoportok, főleg a szervezett bűnözés erősödése miatt egy-egy prostituált köré összpontosulnak. A bűnözés megelőzését szolgálná, ha a valóságban létező, és kiterebélyesedő prostitúciót az állami szervek megfelelő módon ellenőriznék. A nyilvánosházak visszaállításával, bár feltehetően csökkennének az erőszakos nemi cselekmények, áttörés nem érhető el, mivel az agresszív hajlam kifejeződéséről is szó van ebben az esetben.
(1988 október, Ollózó rovat)
Halász Miklós (+)
Délmagyarország
| Cikk nyomtatása
Megosztás
