8 ℃ Requiem egy álomért
A drogfüggőség kialakulása, a gyógyszerektől várt kiút a nehézségekből, felemelkedés és bukás a témája Darren Aronofsky második filmjének mely, Hubert Selby Jr regényének a feldolgozása. A végeredmény egy olyan film, amely képes megváltoztatni az emberek gondolkodásmódját, beleég a fejekbe, szívekbe
Döbbenet és némaság az érzelmektől, gondolatoktól, a gondolatok súlyától. A múlt héten megnézett Rekviem egy álomért (Requiem for a Dream) című amerikai film elérte célját. Azóta sem tudom kiverni a fejemből.
A vásznon egy fiatal pár, barátjuk és egyikük édesanyjának a sorsát követhetjük nyomon, hónapokon, évszakokon keresztül. Egy sokkoló film született, melyet ajánlani tudok mindenkinek, aki „kacérkodik” a drogok használatával, vagy az illegális fogyasztószerektől várja a gyors, rövid fogyást és a „világmegváltást”.
A történet Coney Islandon játszódik, régi lepusztult bérházak közt. Harry Goldfarb (Jared Leto) rendszeresen eladja édesanyja televízióját egy uzsorásnak, aki azt mindig visszavásárolja, hiszen amióta egyedül él, a tévézés az egyetlen szórakozása. A pénz heroinra kell, melytől a barátjával (Tyrone - Marlon Wayans) közösen kábulnak be. Arról álmodoznak, hogy gazdagok lesznek és üzletet nyitnak, azonban a tervek csak tervek maradnak. Gondolataik rendre belevesznek a kábítószer okozta bódultságba.
A film másik fonala Harry édesanyjának a lassú leépülését mutatja be. Sara Goldfarb (Ellen Burstyn) mindennapjait férje halála óta a tv nézés és a bon-bon majszolás teszi ki. Nyugalmát egy telefonhívás zavarja meg: lehetőséget kap, hogy szerepeljen kedvenc tévéshow-jában. Hirtelen előkerül egy piros ruha, amely régi életét szimbolizálja, amikor még férje is élt, és tökéletes volt minden. A ruha, amely alkalmas, hogy megjelenjen benne nyilvánosság előtt, és arra ösztönzi, hogy felhagyjon addigi életével. A ruha, ami csak a háta közepéig ér fel, és fogyókúrára sarkalja. Elkeseredésében orvoshoz fordul, aki fogyasztó tablettákat ír fel neki.
Az asszony eleinte nagyon boldog, sorra kapja az elismeréseket az ismerőseitől, és nem is sejti, hogy az orvos által felírt gyógyszer ugyanolyan kemény drog, mint amit a fia használ.
Az anya teljesen rászokik a pirulákra, elveszti a kontrollt a gondolatai felett, szétszórt és zavart lesz. Hallucinációk gyötrik és elindul az őrület felé. Az álmokból rémálmok lesznek.
Harry és barátnője Marion (Jennifer Connely) szerelmesek egymásba és azt gondolják, szerelmükkel bátran állhatnak az élet nehézségei elé. A film elején még nem kap hangsúlyt a kábítószer, csak 1-2 pirula erejéig. Azonban eközben szépen lassan rászoknak a drogokra, az életük függ attól, hogy megkapják a következő adagot. Marion, az emberi méltóság legvégső határáig képes elmenni, hogy megszerezhesse napi adagját.
Érdekes, hogy az elején (bár bemutatja milyen hatása van a drognak az emberi szervezetre) még nem sokkol minket a rendező. A zene is csak halványan jelzi, hogy itt bizony komolyabb dráma van készülőben. Azonban ezután nem finomkodik a rendező. A megdöbbentő színészi alakítások és rendezői tudás, fantázia sokkolja a nézőket.
A filmet megjelenése óta drogprevenciók keretében vetítik pécsi fiataloknak.
„Egyszerre megindító és kőkemény.” – mondta róla az ismerősöm, aki nap, mint nap szembesül a valósággal, melyet a film tár elénk.
A film zenéjét Clint Mansell szerezte és a Konos Quartet adta elő. Csodálatos és hihetetlenül hatásos zenét kapunk, amely egybeolvad a képekkel, mint egy műalkotás.
A rendező Fountain című korábbi filmje és a Rekviem egy álomért című alkotása már jelezte, hogy egy olyan alkotóval állunk szemben, akinek hamarosan neve és hatása lesz a filmművészetben. Képi világa és vágása meglehet, először kicsit zavaró, és összefüggéstelennek tűnik, de a végére eléri célját és jöhet a jól megérdemelt katarzis, melyet mindenki saját maga kell túléljen.
Szereplők: Ellen Burstyn, Jared Leto, Jennifer Connelly, Marlon Wayans, Chris McDonald
Szabados Melinda
| Cikk nyomtatása
Megosztás
